Nitrát bemosódás

A talaj nitrogén tartalma akár 6 t is lehet hektáronként, ugyanakkor csak mintegy 0,1 %-a hasznosítható közvetlenül a növények számára nitrát (NO3–) és ammónium (NH4 ) formájában, ami hektáronként csak néhány kg nitrogént jelent hektáronként. A növényi tápanyagok közül a nitrát-nitrogén az egyik, hanem a legmozgékonyabb elem, mivel vízben nagyon könnyen oldható. A foszfor ugyan a kevésbé mobilis vegyületek közé tartozik, ugyanakkor a vizekbe kerülve komoly problémát okoz az eutrofizáció révén.

Az intenzív mezőgazdasági gyakorlat egyik kulcsfontosságú eleme a növényi tápelem visszapótlás, melynek egyik főszereplője a nitrogén. A nitrát feldúsulás/csökkenés a mezőgazdálkodással összefüggésbe hozható legáltalánosabb problémák közé tartozik. A nitrogén felhasználás befolyásolja a legközvetlenebb módon a termésátlagokat, ugyanakkor a növény által fel nem vett nitrogén nagy valószínűséggel okoz additív környezetterhelést: kimosódva a gyökérzónából a felszíni vagy felszín alatti vízbe kerülve, illetve illékony nitrogén-oxidok formájában a levegőben növeli az üvegházhatású gázok koncentrációját.

Hazánkban az 1970-es és ‘80-as években a műtrágyázás fokozódásával látványos terméshozam növekedés következett be, melynek következtében a tápanyagmérleg a 1980-as évek végére pozitívvá vált. A túlzott műtrágya felhasználás káros következményeire akkor még nem különösebben gondoltak. A rendszerváltás után a műtrágya felhasználás mértéke jelentősen visszaesett, jelenleg a piaci viszonyok határozzák meg a felhasznált mennyiséget. Ugyanakkor a környezettudatos, fenntartható mezőgazdálkodás részévé kell tenni az okszerű növénytáplálást, mely a környezeti terheléseket hivatott megszüntetni, avagy minimalizálni, a gazdaságosság figyelembevétele mellett.

A gyökérzónában visszamaradó nitrát bemosódási veszélyének megállapítását a talaj ún. nitrát profil vizsgálatával végeztük. Amennyiben a nitrát a gyökérzóna alján, a 60-90 cm talajrétegben igen magas koncentrációban van jelen, akkor magas kockázata annak, hogy a növények nem vagy csak nehezen hasznosíthatják, így a természetes kilúgzással a mélyebb talajrétegekbe, majd idővel a talajvízbe kerülhet.

A betakarítást követően, de az őszi tápanyag utánpótlást megelőzően kerül sor a növények számára könnyen felvehető és egyben igen mobilis nitrát mélységi profiljának meghatározására. A vizsgálati parcellákon a talaj 0-30 cm, 30-60 cm és 60-90 cm-es rétegeiből vett, a magyarországi agrotechnikai gyakorlatban meghatározott átlagminták talaj- és tápanyag vizsgálati paramétereit határozzuk meg. Így a 0-30 cm-ből bővített talajvizsgálatot, a 30-60 cm és 60-90 cm-ből szűkített talajvizsgálatot végzünk az eltérő fizikai tulajdonságú talajrétegek mobilis nitrát tartalmának meghatározására.

A nitrát profil indikátorszámításhoz figyelembe vettük a talajrétegekben visszamaradó nitrát tartalom mélységi eloszlását a fizikai talajosztályok figyelembe vételével.

Térképtár - Diagramok (megyei)

Térképtár - Kördiagramok