Növényvédőszer

Magyarországon évente 16-17 ezer tonna növényvédő szert használnak fel a gazdálkodók. Ez nyolc-tízezer tonna hatóanyagot jelent éves szinten. A felhasznált növényvédő szerek közül a gyomirtó szereket használják legnagyobb arányban, (mintegy 60 %-ban) a gazdálkodók, ezért a felmérés során az őszi mintavételből származó minták pontosan meghatározott csoportjából a leggyakrabban használt gyomirtó szerek hatóanyagai kerültek vizsgálatra. A peszticidek környezetkárosító hatását erősítheti, hogy a nehezen bomló kémiai anyagok mechanikai (szél-vízerózió) úton elkerülhetnek eredeti felhasználási helyükről, felhalmozódnak, és a felhalmozódási helyen káros hatást fejtenek ki az ott található növényi kultúrára, a talajra, esetleg az ökoszisztéma más elemeire.

A talaj peszticid koncentrációjára vonatkozó vizsgálatok jelen munkát megelőzően a Talaj Információs és Monitoring rendszer keretében két alkalommal, 1993-ban és 1997-ben történtek. 1993-1997 közt a minták 4,6 %-ában mutattak ki szermaradványt. A tervezett szigorú EU határérték felett csak 5 esetben detektáltak szermaradványt, ami az összes vizsgálatnak elenyésző (0,07 %) része. Megállapították, hogy a mezőgazdasági felhasználásból eredő növényvédőszer-szennyezések a havária esetek kivételével alapvetően nem okoznak problémát.

A növényvédőszer használatból származó növényvédőszer szennyezés mérésére a megyékben előforduló termőhelyek közül csernozjom talaj sík és lejtős területen, barna erdőtalaj sík és lejtős területen, homoktalaj sík területen, illetve kötött réti talaj került kiválasztásra. Fontos szempont volt, hogy országosan a kiválasztott termőhelyek között legyen fizikai féleségben és humusztartalomban eltérő parcella. A mintázást elsősorban szántó területen végezték, borsó, repce, gabonafélék, napraforgó, kukorica kultúrákban.

A 90-es években tapasztaltakat megerősítették a 2012-ben végzett vizsgálatok is. 14 gyomirtó szer hatóanyag vizsgálatára került sor, melyekből összesen 5 hatóanyag volt kimutatható, mindösszesen 16 mintában. A mért mennyiségek azonban alig haladták meg a kimutathatósági határértéket. A legtöbb mintából a terbutilazin hatóanyag volt kimutatható, összesen 8 gazdaság 9 tábláján. Egy-egy mintában mért a laboratórium kimutatható, de a határértéket meg sem közelítő mennyiségben MCPA, diklórpop-P és acetoklór hatóanyagot, míg 4 esetben S-metolaklórt.

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy általános mezőgazdasági gyakorlat mellett növényvédő szer szennyezés nem fordul elő a mezőgazdasági területek talajaiban.

Térképtár - Diagramok (megyei)