Tápanyag utánpótlás

A mezőgazdálkodás történelmével lényegében egyidős a tápanyag utánpótlás, vagyis a talaj trágyázásának történetével. A ipari forradalmat követően a mezőgazdálkodás intenzitása felerősödött, hiszen a gépesítés lehetővé tette, a minél több és jobb minőségű élelmiszer megtermelését. Az új növényfajták és agrotechnikai eljárások bevezetése, valamint a javuló tápanyagpótlás megalapozta a termések emelkedését. A műtrágyázás kezdete óta mutatkozó látványos mezőgazdálkodási fejlődést mintegy 50 %-ban a műtrágyázásnak tulajdonítható. Vagyis a trágyázási gyakorlat az egyik legfontosabb agrotechnikai elem, amely a modern mezőgazdasági termelés gazdaságos, ugyanakkor fenntartható jövőképét képes megtartani.

A műtrágyázás hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor sokáig nem foglalkoztak a műtrágyák helytelen alkalmazásának környezetkárosító oldalával. A túlzott műtrágya dózisok, vagyis nem a növény tápanyagigényéhez mérten kijuttatott adagok, egy részét a növény nem képes felhasználni, így azok a talajról vagy a talajba le illetve bemosódnak. Ezek a veszteségek komoly eutrofizációs problémákat okozhatnak.

A műtrágya gyártás fejlődésével, az olcsó műtrágyák elterjedésével a szervestrágya használata az 1960-as évektől visszaszorult. Ez egyrészt az állatállomány lecsökkenésével magyarázható, másrészt a műtrágyával szabályozottan juttatható ki a növények számára szükséges tápanyag. Lényegesen kisebb mennyiségeket kell mozgatni, nincs gond a tárolásával, kezelésével, érlelésével, stb. A szervestrágya használat ugyanakkor a nagyüzemi állattartás, ezen belül az alom nélküli tartás elterjedésével a hígtrágya felhasználás irányába tolódott el. Kevesebb istállótrágya keletkezik, amit az állattartó telepek környéki táblákra juttattak ki – sok esetben egy üzemen belül kerül felhasználásra. A szerves trágyázási forgó az optimális 3–4 év helyett 15–20 évre tolódott ki. Míg az EU-s országokban a tápanyag-utánpótlás közel 50-50 %-ban történik szervestrágyával és műtrágyával, hazánkban ez az arány jelentősen a műtrágyák irányába tolódott el. A műtrágya árak jelentős növekedésének, illetve a szervestrágya kedvező hatásának újbóli felfedezése hatására, ma ismét egyre alkalmazzák tápanyag utánpótlás céljából az istállótrágyát.

Összefoglalóan elmondható, hogy az egyre intenzívebbé váló mezőgazdálkodási gyakorlatban az okszerű tápanyag visszapótlás nemcsak a termelés gazdaságosságát határozza meg, hanem a fenntartható mezőgazdasági fejlődés egyik alappillére is. Amennyiben a növény trágyázása a cél, egy gazdaságos termésszint eléréséhez, úgy minimálisra csökkenthető a talaj azon terhelése, mely a növényi tápanyagok veszteségeiből származnak.

A tápanyag utánpótlást, mint a talajt érő mezőgazdasági terhelések egyik agrotechnikai elemét, a gazdák által vezetett Gazdálkodási Napló adataiból képzett indikátorokkal vizsgáljuk.

Térképtár - Diagramok (megyei)

Térképtár - Kördiagramok

Diagramok