Öntözés

Magyarországon a felmelegedés mértéke önmagában még nem veszélyezteti a növénytermesztést, sokkal problematikusabb a mezőgazdaság számára a hőmérsékleti szélsőségek fokozódása. A hőmérséklet emelkedés mellett sokkal kedvezőtlenebb hatás a csapadék nagyfokú csökkenése. A csapadék Magyarországon főként az ország középső és déli területein évi átlagban mintegy 50 mm-t csökkent 100 év alatt, amely a növényi vízigényekhez mérten rendkívül nagy. Hosszabbodtak a csapadék nélküli időszakok és vált egyre gyakoribbá az aszály. Az aszály, mint a legsúlyosabb vízhiány gazdasági katasztrófát jelent a növénytermesztésben és kertészetben.

Az ország mezőgazdasági területéből közel 1,5 millió ha aszály érzékeny, ebből jelenleg mintegy 250-300 ezer hektár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán harmadát öntözik ténylegesen a gazdálkodók, azaz mintegy 80-100 ezer hektárt. Ezen felül mintegy 100 ezer ha terület potenciálisan öntözhető (feltételek adottak), a maradék mintegy 100 ezer ha-on kisrégiós öntözésfejlesztések szükségesek. (1–10 ezer ha-os öntöző fürtök). A magyarországi 3,9 százalékkal szemben az EU régi 15 tagállamában az öntözhető területek nagysága a mezőgazdaságilag hasznosított területek 11 százalékát teszi ki. Magyarország az unió 27 tagállama közül az öntözött terület nagyságát tekintetve az utolsó előtti helyen áll. Pedig az öntözés jelenleg már a növénytermesztésben a technológiai folyamat része, a termékek időbeni egyenletes előállítása érdekében. Mindezt a meteorológiai tényezők hatása teszi szükségessé, hogy a tenyészidőszakban leesett – esetlegesen – kevés csapadékot pótolni lehessen, így biztosítva a növény fejlődése számára szükséges vízmennyiséget.

Az öntözést, mint a talajt érő mezőgazdasági terhelések egyik agrotechnikai elemét, a gazdák által vezetett Gazdálkodási Napló adataiból képzett indikátorokkal vizsgáljuk.

Térképtár - Diagramok (megyei)