Integrált terhelési mutatók

A Közös Agrárpolitika a különféle környezeti szabályozások és támogatások viszonylag bonyolult rendszerével igyekszik a gazdálkodás általános gyakorlatát a környezettel harmonizáló irányba terelni, ugyanakkor viszonylag kevés tapasztalat van a gazdálkodás környezeti eredményességének hiteles értékelése tekintetében. Ez részben azzal magyarázható, hogy a KAP-on belül az agrártámogatások mértékét korábban (90-es évekig) a megtermelt termés mennyisége, míg a 90-évektől a mezőgazdasági terület mérete határozza meg.

A Közös Agrárpolitika 2013-ban induló új támogatási periódusában azonban az agrárium “nem piacosítható” környezeti teljesítményei hangsúlyos elemként jelennek meg, azaz “új szorzóval kell számolni” a kifizetési összegek kalkulálásakor. Nem kétséges ugyanakkor, hogy e paraméter nem mérhető olyan egyszerűen, mint egy parcella mérete, vagy a termény tömege. Annak érdekében viszont, hogy a közvetlen kifizetések legalább egy részénél (a tervek szerint a 30 % részarányt kitevő úgynevezett zöld-komponensnél) érvényesüljön a “közpénzeket közjavakért” elv, elengedhetetlen a közjavak mérése. A “Zöld-pont” egy ilyen, a környezeti teljesítmények, mint közjavak mérésére alkalmas rendszer.

A rendszer az osztrák „Ökopunkte Niederösterreich” elnevezésű regionális program és a francia Dialecte-rendszer alapján fogalmazódott meg. Előnye elsősorban rugalmasságában rejlik, hiszen az alkalmazkodás egyedi módszereinek a megvalósulását ösztönzi, és jellegéből adódóan képes a referencia állapothoz képest történő elmozdulásokat, tendenciákat is jellemezni.

A rendszer lényege az, hogy a mezőgazdasági üzem területén folytatott gazdálkodásra, valamint az ehhez kapcsolódó tájelemek használatára vonatkozóan adatgyűjtést végzünk, majd az adatok értékelésével megállapítjuk az adott üzem “zöld-pont” értékét. Az adatgyűjtések a gazdálkodás főbb elemeire vonatkoznak, az értékelés pedig speciális indikátorok segítségével valósul meg.

A TDR projekt projekt fontos elemét alkotja a „zöld-pont” rendszer fejlesztésének, hiszen azáltal, hogy a talajok degradációs jellemzőire vonatkozó méréseket összekapcsoljuk a gazdálkodásból származó terhelési adatokkal az eddig csupán szakértői becsléseken nyugvó „zöld-pont” indikátorokat lehet majd a korábbiaknál sokkal megalapozottabbá tenni. Ennek érdekében a részletes (parcella-szintű) talajdegradációs mérési eredményeinek és a vizsgált területeken gazdálkodó üzemek gazdálkodói adatainak többváltozós összefüggés vizsgálatát fogja megvalósítani a projekt. Azon túl, hogy e vizsgálat révén többet lehet majd tudni arról, hogy mely indikátorokkal érdemes leginkább kifejezni a mezőgazdálkodás környezeti teljesítményeit, a TDR projekt azért is különös fontosságú, hogy segítségével a magyar mezőgazdaság környezeti teljesítményéről is reális képet kaphatunk.

Térképtár - Kördiagramok